Joszif Visszarionovics Sztálint sokan a történelem legvéresebb kezű kommunista diktátoraként tartják számon, ugyanakkor mások Adolf Hitler legyőzőjét és a nagy honvédő háború győztesét tisztelik személyében (főleg Oroszországban). Egyszerre tömeggyilkos és hős népi-vezető, népirtó és megmentő. A Sztálin körüli ambivalenciát növeli hogy gyakran hasonlítgatják Hitlerhez mondván, hogy 29 évnyi diktátorsága alatt (1924 és 1953 között) több ember halálát okozta, mint maga a Führer. Természetesen nem megyünk bele ebbe a számháborúba, csupán 5 érdekességet emelnénk ki Sztálin életéből, melyekről nem biztos, hogy hallottál.

A kép forrása: LINK

Nézzük tehát az öt érdekességet, melyek felölelik egész életét, származását, magánéletét és halálát is, 1953-ban:

1. Sztálin származása

Sztálin valódi neve: Ioszeb Dzsugasvili és a grúziai Gori városában látta meg a napvilágot, a Kaukázus magas hegyei között, mégpedig 1878 december 18-án. Grúz volt tehát anyai és apai ágon egyaránt, ráadásul egy nagyon vallásos családba született. (Élete kezdetén tehát kétszeresen is távol állt az orosz kommunizmustól.) A Sztálin (vagyis vas vagy acél) nevet, mely erős akaratát és makacs eltökéltségét volt hivatva mutatni a marxista munkásmozgalmakhoz való csatlakozásakor vette fel valamikor 1895 és 1900 között, amikor Grúzia fővárosában, Tbilisziben kezdett tevékenykedni mint kommunista. A cári politikai rendőrség valósággal "vadászott" a kommunistákra, így a legtöbben álneveket használtak. Lenin is így tett, akinek igazi neve Uljanov volt. A két vezető 1905 decemberében egy finnországi kommunista kongresszuson találkozott először egymással (tamperei kongresszus).

2. Sztálingrád városának elnevezése

A Volga-parti várost 1925-ig Caricinnak hívták, később azonban Lenin halála után egy évvel felvette a Sztálin-város, azaz Sztálingrád nevet és ezt is viselte egészen 1961-ig. Hruscsov szakított a sztálini politikai vonallal és nagy elődjének viselt dolgaitól is szabadulni próbált. Ekkor lett a település új neve Volgográd, amit ma is visel. Annak idején 1925-ben egyébként a város az 1918-as polgárháborús időkben a település védelmét vezető - cári csapatokkal szemben harcoló - Sztálin iránti hálából választotta a később diktátorrá váló vezető nevét.

3. A legnagyobb tisztogató

Sztálin 29 éves uralma (1924-1953) alatt többször rendelt el nagy tisztogatásokat, melyek során ezreket öletett meg. Az első ilyen ciklusa Lenin halála után, 1924-ben vette kezdetét és 1928-ig tartott. Ebben az időszakban állította félre legfőbb riválisait, Lenin szorosabb környezetét: Trockijt, Kamenyevet és Zinovjevet. Később következtek az 1930-as évek, Szergej Kirov megöletésével és a tizenhatok (1936), tizenhetek (1937) illetve huszonegyek perével (1938). Ekkor már halálos ítéletek születtek: megölette a már említett riválisok mellett Buharint és Jagodát is. Ezeket a pereket követte az orosz tábornoki kar megtizedelése: 1936 és 1939 között 50 hadtest parancsnokot és 154 hadosztály parancsnokot végeztetett ki, köztük 1937 június 12-én magát a főparancsnokot, Mihail Tuhacsevszkij marsallt is.

4. Sztálin első fiának halála

Sztálinnak két fia és egy lánya volt. Ám idősebbik fiát Jakovot aki 1907-ben született az első házasságából, kifejezetten nem szerette és kezdetektől elhanyagolta. Amikor kitört a második világháború, Sztálin hagyta, hogy Jakov egyszerű főhadnagyként szolgáljon a fronton (Jakov Dzsugasvili néven). A fiatalember 1941 július 16-án a szmolenszki csatát követően került német hadifogságba, ahol azonnal rájöttek arra, hogy ő Sztálin idősebbik fia. Később egy fogolycserét ajánlottak Sztálinnak: fiát Paulus tábornokért, de a szovjet diktátor ezt elutasította, mondván: "nem adok egy tábornokot egy főhadnagyért". Így a szerencsétlen Jakov 1943 április 14-én egy német koncentrációs táborban halt meg (Sachsenhausenben).

Sztálin kitagadott idősebbik fia, Jakov és kedvenc gyermekei: Szvetlána és Vaszilij (Forrás: LINK1, LINK2)

A másik két Sztálin-gyermek sem élt túl sikeres életet: Szvetlana (Sztálin lánya) 1967-ben külföldre távozott a Szovjetunióból és az USA -ban halt meg 2011-ben. Vaszilij alkoholista lett és bár tábornokká tették, Sztálin halála után le is váltották, majd száműzetésre kényszerítették. Alig 42 évesen halálba itta magát (1962-ben). 

5. Sztálin halála

Sztálin nyomorúságos módon halt meg egy agyvérzés következtében, melyet saját dácsájában kapott 1953 március 2-án. Három nappal később március 5-én halt meg. A két időpont között azonban nem kapott orvosi ellátást, amit részben Berijának részben saját magának (egy korábbi döntésének) köszönhetett. Megtiltotta ugyanis, hogy magatehetetlensége esetén orvost hívjanak hozzá, mert félt attól, hogy éppen egy orvos fogja megölni. Berija, aki egy ideje biztonsági főnöke volt - és a mindenható politikai rendőrség illetve belbiztonsági erők parancsnoka - szándékosan nem is törte magát túlságosan Sztálin megmentéséért, feltehetően a halála utáni hatalmi vetélkedésre gondolva. Azt, hogy esetleg maga Berija mérgezte volna meg Sztálint máig nem tudták bizonyítani, bár kizárni sem lehet. Mindenesetre ha így is történt, őt is utolérte a sors, ugyanis 9 hónappal később a többi kommunista vezető ítéltette halálra.