A Szent István korától napjainkig terjedő, több mint ezer esztendős magyar történelem során számtalan pénzfajta fordult meg nálunk a Kárpát-medencében. A "vezérfonalat" természetesen a forint jelentette, melyet Károly Róbert (I. Károly) királyunk vezetett be először 1325-ben. Az első magyar aranypénz az 1252 óta létező florentinus (azaz firenzei) mintájára készült, ezért lett neve fiorino di or majd forint (váltópénze a garas). Azonban a forint előtt, az Árpád-korban is léteztek pénzeink, ráadásul később, I. Károly után is egy sok évszázados korszak következett, melyben más pénzek is megjelentek.
A dénár-korszak
Forrás: LINK
Államalapító nagy királyunk, Szent István veretett először pénzt a magyarok számára a Kárpát-medencében, mégpedig koronázását követő évtől. Ezek ezüst dénárok voltak, váltópénzét pedig a felét érő ezüst obulus adta. István érméin a latin "lancea regis" azaz "a király lándzsája" felirat szerepelt. Az Árpád-kor a későbbiekben is megmaradt a dénár többségi használatánál, de közben számtalan külföldi pénznem is forgalomba került.
Az aranyforint korszak
Forrás: LINK
A bevezetőben említett Anjou-korszak pénze volt a florentinus azaz aranyforint mégpedig Károly Róbert (I. Károly) uralkodásának köszönhetően. A gyártása 1325-ben kezdődött és 1342-ig folyamatosan verették Magyarországon. Az előlapján firenzei liliom szerepelt KAROLV.REX felirattal, a hátlapján pedig Keresztelő Szent János szerepelt (S.IOHA.NNES.B)
Vegyes pénzek korszaka
Tallér I. (Habsburg) Ferdinánd korából, 1554-ből. Forrás: LINK
Az Anjou arany-korszakot egy olyan időszak követte a Habsburgok uralmáig, a XVII. századig (1690-ben a krajcár megjelenéséig), amikor három évszázadon keresztül vegyes pénzfajták voltak fizetőeszközeink a több részre szakadt magyar-honban. A Magyar Királyságban, a török hódoltsági területeken és Erdélyben is más-más fizetőeszközt használtak, ráadásul mindhárom országrészben párhuzamosan több pénzfajta is forgalomba került. Használatos volt a tallér, a dénár (újra), a budai márka, az aranyforint (újra, pl Mátyásnál) és a dukát, illetve ezek mellett Európa számtalan pénzérméje. Érdekességként említendő Zsigmond idejéből (1387-1437) a vierling nevű aprópénz, melyből a fitying szavunk ered ("nem ér egy fityinget sem")
Krajcár-korszak
Lipót 6 krajcárosa 1671-ből. Forrás: LINK
Habsburg I. Lipót uralkodása 1658 és 1705 között hozott némi változást és egy teljesen új pénzreformot 1659-ben, mely részben egységessé tette a Habsburg-tartományok fizetőeszköz-rendszerét. Bevezette ugyanis az ezüst krajcárt (1659/60 körül), ám használata mellett ugyanúgy megmaradt a többi pénzfajta is, így a reform igazából nem ért el a célját. Ami a krajcár címleteit illeti, verettek 1, 2, 3 és 6 illetve 15 krajcárosokat is. A krajcár szó eredete mögött a német kereszt, azaz kreuz (kreuzer) kifejezés áll, mely a legelső ilyen pénzek verés-motívumát jelzi.
Az ezüst-alapú forint (1750-1892)
Komoly pénzügyi rendeződést és egységesedést jelentett Mária Terézia uralkodása, aki részint bevezette 1750-ben az ezüst alapú forintot, részint 1762-ben bevezette az első papír-pénzeket, bankókat 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben.
Aranykorona korszak (1892-1926)
Forrás: LINK
A monarchikus időkben Wekerle Sándor pénzügyminiszterként terjesztette be 1891-ben az aranyvaluta bevezetésének javaslatát. Ám egyetlen hivatalos pénznemmé a birodalom egységes és közös pénznemévé csak 1900-ra vált a Korona (az egész Osztrák-Magyar Monarchiában).
A Pengő-korszak (1926-1946)
Forrás: LINK
Magyarországon az 1925 évi XXXV. törvény rendelkezett a pengő bevezetéséről. A lépésre az ország rossz pénzügyi helyzetének javítása miatt volt szükség, mely helyzet az első világháború lezárulása óta állt fenn. A Horthy-korszak legsikeresebb vezetői testülete, a Bethlen-kormány kezdeményezte az új pénz bevezetését, a pénzügyminiszter Bud János javaslatára. Hazánkban 20 éven keresztül fizettek pengővel, bevonására csak a második világháború után, 1946 július 31-én került sor. A pengő az 1930-as években európai összevetésben sem volt rossz valuta. Egy 1936-os sláger szövege - "havi 200 pengő fixszel, ma egy ember könnyen viccel" - arra utal, hogy akkoriban 200 pengő alatt lehetett az átlagfizetés.
A forint bevezetése
A világtörténelem legnagyobb dokumentált inflációját zárta le a forint bevezetése 1946 augusztus 1-én. Egy érdekes adat: 1946 júliusában 1 dollár 10 a huszonhetediken pengő volt vagyis 4 600 000 quadrillió pengő.
Sajnos jelenleg "betegeskedik" nemzeti valutánk, mely Európa leggyengébb pénze. Közben a szomszédos Horvátország néhány napja bevezethette az eurót. Gratulálunk nekik, de jó volna látni azt is, hogy a forint is javul és legalább a keleti szomszédunk pénzét beelőzi, az 1 éve háborúban álló Ukrajna hrivnyáját.
Felhasznált és ajánlott források:
